A kártyák arra hívják fel a figyelmet, hogy engedd el a múlt terheit, nyílj meg az új élményeknek, bízz az élet áramlásában, és ne felejts el ünnepelni és örülni a jelennek. 

Ez egy pozitív, fejlődést és felszabadulást jelző üzenet amely szépen visszatükrözi a Szaturnusz jegyváltását. A karmabolygóként is emlegetett asztrológiai "mumus" átlép a halak jegyéből a kosba, ami a halak számára egyfajta megkönnyebülést jelent, míg általánosságban új kezdeteket és egy majdnem 30éves ciklus lezárását is egyben mindegyik jegy szülötteinek a kosok számára pedig karmikus leckéket.( A szaturnusz jegyváltásáról bővebben: https://zenialis.blog.hu/2025/04/27/sorsfordito_majus ) 

A lezárással együtt jár ( jó esetben, ha megvolt a belső munka) a múlt feldolgozása, megértése, elengedése. Erre adott lehetőséget az elmúlt néhány hét a visszatérő minőségekkel, emberekkel, helyzetekkel. Ha bennünk megvolt a tisztázásra való szándék, de az valamiért mégsem valósult meg, vagy a szándékunk ellenére méltatlan módon ért véget ideje elengedni.Párkapcsolatban, emberi kapcsolatokban: vagy együtt fejlődés van, vagy nincs fejlődés.

A szeretet önmagában nem elég.

Ideje van azonban felismerni és élni a vágyainkat és tenni értük alázattal, lépésről - lépésre. 

Kapaszkodás a múltba

Ez a kártya arra utal, hogy a múlt emlékei, tapasztalatai, vagy sérelmei visszatartanak a jelen megélésétől és a jövőbe való haladástól. Valamihez túlságosan ragaszkodsz, ami már nem szolgál téged.

Kaland

Ez a lap a nyitottságot és az ismeretlenbe való bátor lépést jelképezi. Azt sugallja, hogy új lehetőségek várnak rád, ha hajlandó vagy elengedni a múltat és gyermeki kíváncsisággal tekinteni a világra.

Sodródás az árral

Ez a kártya a bizalomról és az átadásról szól. Arra bátorít, hogy engedd el az irányítás kényszerét, és bízz abban, hogy az élet sodrása oda visz, ahová menned kell.

Ünneplés

Ez a lap az öröm, a közösség és a pillanat megünneplését hozza. Azt üzeni, hogy amikor elengeded a múltat, és elfogadod a jelent, valódi öröm és kapcsolódás vár.

Kapaszkodás a múltba 

Ez az alak a kártyán olyannyira megszállottan szorongatja emlékeinek dobozát, hogy már teljesen hátat fordított a jelen áldásainak, az itt és most szikrázó pezsgőspoharának. A múlt feletti nosztalgiája teljesen "betonfejűvé", ráadásul koldussá is teszi őt, ahogy erre foltos-rongyos ruhái is utalnak. Természetesen nem kellene koldusnak lennie, de ő nincs itt, hogy a jelen kínálta örömöket megízlelje. Itt az ideje, hogy szembenézz a ténnyel: a múlt már nincs itt többé. És minden erőfeszítésed, hogy a múltat megismételd, csak visszahúz a régi viselkedésmintákba, amikből pedig már rég kinőhettél volna. De te szenvedélyesen ragaszkodsz múltbéli élményeidhez. Végy egy mély lélegzetet, és tedd le azt a dobozt; köss rá egy szép masnit, ha másképp nem megy, de aztán búcsúzz el tőle szeretettel és tisztelettel. Az élet elszalad a fejed fölött, és fennáll a veszélye, hogy idő előtt begyepesedett őskövület lesz belőled!

 "A múlt, a jelen és a jövő nem az idő, hanem az elme részei. Az, ami többé nincs az elme előtt, múlttá válik. Az, ami most előtte van, a jelen. És az, amelyik hamarosan az elme elé kerül, a jövő. A múlt az, ami nincs többé előtted. A jövő az, ami még nincs előtted. És a jelen az, ami épp most van előtted, de már csúszik kifelé a látóteredből. Mindjárt múlt lesz belőle... Ha nem ragaszkodsz a múlthoz... Mert a múlthoz kötődni nagy ostobaság, hiszen már nincs ott - az a vonat már elment. Ami elmúlt, elmúlt! És a jelenhez se ragaszkodj, mert az is elmúlik, és abból is hamarosan múlt lesz. Ne kapaszkodj a jövőbe se - a reményekbe, a képzelgéseidbe a terveidbe - mert a holnapból ma lesz, és hamarosan tegnappá válik az is. Egyszer mindenből tegnap lesz. Minden kicsúszik a kezeid közül. A ragaszkodás mindenképpen szenvedést fog okozni. Inkább engedj el mindent." 

Kaland 

Amikor valóban megjelenik bennünk a kalandvágy, olyanok vagyunk, mint ez a gyermek. Bizalommal telve, ámulatunktól vezérelve lépésről lépésre haladunk a sűrű erdő sötétjéből a fény szivárványragyogása felé, egyenesen az ismeretlenbe. A kalandnak semmi köze a tervekhez, a térképekhez, a szervezett programokhoz. A Szivárványok Apródja egy olyan életminőséget képvisel, melyet bárhol magunkévá tehetünk: otthon vagy munkahelyünkön, a vadonban vagy a nagyvárosban, alkotás közben vagy épp egy emberi kapcsolatunkban. Amikor egy gyermek bizakodásával - ártatlanul, nyitottan és kiszolgáltatottan - lépünk az újba és ismeretlenbe, akkor még a legkisebb dologból is az élet legnagyobb kalandja válhat.

 "A Zen azt mondja, hogy az igazság nem alapulhat autoritáson, nem alapulhat a hagyományokon, a múlton. Az igazság egy radikális, személyes felismerés. Neked magadnak kell megtalálnod. Az ismeretek gyűjtése veszélytelen dolog. Az egyéni tudás utáni kutatás azonban rendkívül kockázatos. Senki nem garantálhatja az eredményt. Ha azt kérdezed tőlem, hogy garantálok-e neked bármit is, akkor csak azt mondhatom: nem tehetem. Én csak a veszélyt garantálhatom - mindössze ennyi bizonyos. Én csupán egy olyan hosszú kalandot garantálhatok neked, ahol minden esélyed meglesz arra, hogy eltévedj, és soha ne érj célba. De egyvalami biztos: maga a kutatás segíteni fog a fejlődésben. Én csupán a fejlődésedet garantálhatom. Veszélyes lesz; áldozatokat kell majd hoznod, minden nap ismeretlen, felderítetlen vizeken kell evezned, és nem lesz térképed, ami segítene, nem lesz kísérőd, aki vezetne. Igen, milliónyi veszély leselkedik rád; sokszor letérsz majd az útról, és el is tévedsz - de ez az egyetlen módja annak, hogy fejlődj. A bizonytalanság az egyetlen mód a fejlődésre - az, ha szembenézel a veszéllyel, ha elfogadod az ismeretlen kihívását." 

Sodródás az árral 

Ez az alak a kártyán teljesen ellazulva, könnyedén lebeg a vízben – hagyja magát sodortatni az árral. Ugyanakkor egyáltalán nem jellemző rá a tompaság vagy az álmosság: ő a passzív befogadás mestere. Bármerre is sodorja őt az élet, soha nem merül fel benne a gondolat, hogy „ezt nem szeretem”, vagy „én inkább arra mennék”. Minden pillanatban előttünk a lehetőség, hogy hagyjuk magunkat az élet vizével sodortatni, vagy inkább megpróbáljunk azzal szemben úszni. Ez a kártya arra hívja fel a figyelmedet, hogy most képes vagy sodródni az árral, mert megvan benned az életbe vetett mélységes bizalom, és tudod, hogy ez segíteni fog téged az ellazulásban és pontosan arra visz majd, amerre menned kell. Engedj utat bizalmadnak és lazítsd el magad, hogy még tovább fejlődhess; hiszen minden pontosan úgy történik, ahogyan történnie kell. 

„Amikor azt mondom, „változz vízzé”. úgy értem folyj, ne rekedj meg. Mozogj úgy, ahogyan a víz is mozog. Lao Cu azt mondja: a tao útja a folyóvíz útja. Úgy halad, ahogyan a víz. Milyen a víz mozgása? Milyen egy folyó mozgása? Sok szép dolgot rejt ez magában. Egyrészt: mindig a mélység felé halad, mindig a legalacsonyabb pontot keresi. Nincs benne nagyravágyás, soha nem sóvárog az elsőségért, mindig ő az utolsó. Emlékezz Jézusra:azok, akik utolsók itt e földön, Isten királyságában az elsők lesznek. Jézus a tao vízszerű mozgásáról beszél – nem mondja ki. de erről beszél. Légy az utolsó, hagyd el az ambícióidat. Az ambíció azt jelenti, hogy hegynek felfelé tartasz. A víz mindig lefelé halad, a legmélyebb területeket kutatja; semmivé akar válni. Nem akarja egyedinek, kivételesnek, rendkívülinek mutatni magát – ezek az egy ideái. A vízre ez nem jellemző.”

Ünneplés 

Az esőben és szélben táncoló három nőalak arra emlékeztet bennünket, hogy az ünneplésnek soha nem kell külső tényezőktől függnie. Nem kell hozzá ünnepnap vagy valamilyen hivatalos alkalom, és még csak azt sem kell megvárnunk, amíg a nap kisüt és a felhők elvonulnak. A valódi ünneplés abból az örömből születik, amit először mélyen önmagadban élsz át, és aztán mintegy túlcsordulva kibuggyan belőled dalként, táncként, nevetésként, és igen, akár még a hála könnyeiként is. Amikor ezt a kártyát húzod, az arra utal, hogy most egyre inkább észreveszed magad körül a sok lehetőséget, mely mind ünneplésre ad okot, és hogy ünneplésed másokat is megfertőz. Ne bajlódj házibulik megszervezésével - csak engedd ki a hajad, dobd le a cipődet és kezd el itt, most a tócsákban táncikálni. Egyfolytában folyik a buli körülötted mindenütt! 

"Az élet egy pillanat, amit ünnepelni és élvezni kell. Tedd mulatsággá, ünnepeld, és akkor beléphetsz az igazi templomba. A templom nem a lógó orrúaknak való; soha nem is volt az. Figyeld meg az életet: látsz valahol szomorúságot? Láttál már valaha depressziós fát? Vagy láttál már valaha szorongó madarat? Vagy idegbeteg állatot? Ugye nem? Az élet egyáltalán nem ilyen. Csak az ember tévedt el valahol... Mégpedig azért tévedt el, mert rendkívül bölcsnek és okosnak hiszi magát. A te betegséged az okosságod. Ne légy olyan bölcs. Mindig tudd, hogy hol a határ, ne ess végletekbe. Ha egy kicsit bolond vagy és egy kicsit bölcs, az jó - mert e kettő megfelelő arányú kombináció

jából lesz a buddha..."

ZenTarot