Hiába
A pohárban gyöngyöző bor vagyok
Buborékokként feltörő öröm
Kacarászik vállamon
S hogy nem sírok éppen,
Minek is tenném ?
Hát mert választhatok
Hogy leteper az élet
Vagy indulatom átnevelem kissé
Legalábbis a szövetségesemmé
S lám egyre könnyebb minden
Ahonnan most figyelek
Innen nézek…