Ahogy közeledett a felhő 

Úgy emelkedett fel 

Lelkem mélyéről egy érzés 

Hogy igazán élni kellene 

És nem baj ha eláztat az eső 

És nincsenek rímek

EL AKAROK INNEN MENNI 

Tengerben úszni 

Vagy erdőben elveszni 

Sivatagi homokot kirázni a cipőmből 

Tengermorajban csókolózni 

És sziklán ülve, szakadék mélye felett 

Bámulni a naplementét 

Őrültséget csinálni, mindenfélét 

Érezni akarom, hogy élek 

Tompák az agyak és semmit sem remélnek 

Kihunyt a tűz a szempárokból 

Amelyek szembejönnek velem 

Én meg akarom találni 

A saját tüzem 

Felszítani, hogy Vörös Sárkányként 

Vigyen a széllel....

Még ma éjjel...