Visszhangzó léptek helyett
Hagyd itt magad
Olyan jól esik hallgatni
Minden szavad
Maradj kérlek reggelig
Kémleljük csendben az eget
Ha akarod, érted elhordok egy hegyet...
S míg ezt gondolom
Egyedül fekszem a sötétben
S mosolyra húzódik a szám egészen
Mert tudom, hogy valahol
Valaki ugyanígy gondol rám
Egy bársonysötét
Csillagos éjszakán.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://zenialis.blog.hu/api/trackback/id/tr7818004782
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
